• Kéthét Közössége

Felső-Bácska

A déli határvidéken tovább haladva kelet felé, a Dunán átkelve máris a végtelen rónákon találjuk magunkat: ez már a Dél-Alföldi Régió, azon belül pedig Felső – Bácska.

A felső-bácskai települések tipikus alföldi óriásfalvak és kisvárosok, hiszen ez a szerkezet felelt meg legjobban a klasszikus agrártermelésnek. A 34 településből mindössze három rendelkezik városi ranggal: Baja, Bácsalmás és Jánoshalma, ezek a statisztikai kistérségek központjai is egyben. Különös szépségű a Duna menti táj, ahol a Duna szabályozása után visszamaradt holtágakban Európa szerte híres, egyedi természeti környezet alakult ki. A vadban, halban gazdag ártéri táj és Gemenc erdősége kitűnő lehetőség a vadászat, horgászat és az ökoturizmus számára.

E vidék népessége a régiós jellemzőkhöz képest sokkal színesebb nemzetiségi összetételű. Németek, horvátok, szerbek élnek együtt a több hullámban a környékre települt székelyekkel is gyarapodó magyarsággal. A térségben szinte minden település testvérvárosi kapcsolatot tart fenn Szerbia közeli községeivel, valamint néhány távolabbi településsel. A határmenti települések találkozói jelentős mértékben hozzájárulnak az országok közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok felújításához, illetve fellendüléséhez, a környéken már vannak példaértékű határon átnyúló projektek már a Phare program idejéből, jelenleg az előcsatlakozási fázisban lévő országok és az EU-tagállamok kooperációjára kitalált IPA program zajlik.

Kiemelkedően magas a napsütéses órák száma, a térségen két szélcsatorna is található, melyek kiváló adottságot teremtenek a megújuló energiaforrások felhasználásához. A felső-bácskai terület hátsági részének vízrajza szegényes, a Duna-völgy felszíni vízhálózata viszont annál gazdagabb. A vízrendszerek elsődleges funkciója a belvízelvezetés, de a halastavak és tározók már a mezőgazdasági hasznosítás (öntözés, halgazdálkodás) lehetőségét is megteremtették. A térségben lévő kisebb tavak, lefűződött tószerű holtágak üdülési, természetvédelmi, halászati célokat szolgálnak.

Az aktív keresők átlagosan 20 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Az agrárszektorban foglalkoztatottak létszámaránya mind Bács-Kiskun megyében, mind országos viszonylatban az elsők között van, emiatt viszont súlyos csapásként érte a helyi munkavállalókat az agrárszektor leépülése, így a munkanélküliség a megyei és az országos átlagot is meghaladja. A csökkenő népességszám, a magas elöregedési index, az alacsony iskolai végzettség és az alacsony gazdasági diverzifikáció jellegzetes komplex vidéki problémahelyzetet teremt.

Adja magát tehát, hogy a meglévő, használaton kívüli élelmiszer-feldolgozási lehetőségekbe lehelljen új életet a területen aktív LEADER csoport stratégiája: ezt az elhagyott ingatlanok, malmok, telepek, borászatok felújításával tervezik elindítani. A források felhasználásával tizenöt élelmiszeripari tevékenységet végző vállalkozás fejlesztése valósul meg oly módon, hogy a helyben előállított termékek helyi feldolgozása 35%-kal növekszik. Hat új élelmiszeripari tevékenységet végző vállalkozás jön létre az akcióterületen, az innovatív termékfeldolgozási tevékenységek támogatásával. Aszaló, szörpkészítő, párlatelőállító üzemek fejlesztésével a foglalkoztatottak száma 30 fővel növekszik. A feldolgozóüzem a beszállított termést nagykonyhai felhasználásra előfeldolgozza, és lehűti, igény szerint további feldolgozást is végez mélyhűtés alkalmazásával. Ezt a „post-harvest” alkalmazást egészítené ki a helyi kiskapacitású szárítás, konzerválás, savanyítás, zöldség-gyümölcslé kinyerés és késztermék előállítás. A helyi kereskedelmet védjegyrendszer, a kistérségi központokban kialakított kereskedőházak segítik majd. A helyi termékek fogyasztásának eszméjét ismeretterjesztő kampánnyal, egy tematikus klubrendszerrel szeretnék elterjeszteni a helyi társadalomban, fokozva egyben a bácskai helyi identitást is.