VIDÉKJÁRÓ - Az umvp.eu kétheti magazinja

Február 26.-án tartotta a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, vagyis az Agrya az aktuális konferenciáját. Az ÚMVP aktualitásai mellett az új KAP kialakításáról is szó esett, és természetesen a gazdák új generációja is élt a lehetőséggel, hogy élőben tegyen fel kérdéseket az Irányító Hatóság és az MVH előadóinak...

Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke nyitotta meg a rendezvényt, Dr. Forgács Barnabás szakállamtitkár urat betegsége miatt helyettesítve Bondor István számolt be az ÚMVP aktualitásairól.

Először is konstatálta, hogy „egyre kisebb a terem”, évről évre, vagyis egyre több a látogató, amivel összefüggésbe vonta a támogatott fiatal gazdák számának növekedését, hiszen az ÚMVP 1460 ilyen gazdát segített direkt támogatással eddig.

A Program 52 intézkedéséből 40-et már megnyitottak, melyekre 124 ezer kérelem érkezett, 54 ezer van lekötve.

Idén is lehet előleget igényelni. Hozzátette, hogy a bankok „túl óvatosak”, ez nehezíti a helyzetet, és felemlegette azokat az eseteket, amikor a bankok a kedvezményes hitel helyett először saját termékeik között található hitelkonstukciókat ajánlották fel a kérelmezőnek, kihasználva az ügyfél tájékozatlanságát. Nem segítenek a Gazdasági Versenyhivatal olyan vádjai sem, mely szerint az ÚMVP „piactorzító támogatást helyez ki”

Bondor kifejezte a kiírók elkötelezettségét a honi állattenyésztés segítése iránt, jelezve, hogy az állattartó-telep korszerűsítési jogcímet háromszor hirdették meg, és mintegy 200 milliárdos tételt jelent a Programban. Az ágazat preferáltsága máshol is tetten érhető, például az AKG-ban is pontelőnyt jelent, ha a gazda állatokat is tart.

Idén is lesz új jogcímmegnyitás: fás- és lágyszárú energiaültetvényes, ültetvény korszerűsítési, illetve az őshonos állatállomány-fenntartók számára várható kiírás, ez utóbbi jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt van.

Az aktualitások, a vidékfejlesztés eddigi összesített számairól tájékoztatott Bori Tamás MVH elnökhelyettes előadása, mely cikkünk végén letölthető.

Ezután, kérdésre válaszolva Bondor figyelmeztetett: a helyszíni szemle csak dokumentál, nem szabad a kérelemre vonatkozó bármilyen esetleges utalást komolyan venni, a helyszíni ellenőr semmilyen döntést nem hoz, nem értékel.

Hevesi István, az Agrya érdekképviseleti vezetője több felvetést tolmácsolt, többek között, hogy számára nem volt egyértelmű, hogy csak az ENAR rendszerben nyilvántartott állatokért jár ez a fentebb említett plusz pont, így csak a szerencsének köszönheti, hogy kis számú juhaiért kapott bónuszt, és így nem csúszott le a támogatásról, holott gazdaságának fő profilja a malac.

Síkra szállt a honi piac védelme mellett, kiemelve, hogy itthon Spanyolországból ide utaztatott, helyben levágott disznóból készített terméket is lehet vásárolni, és hogy a import mértéke már 40%-ra rúg.

Továbbá kérelmezte, hogy két napnál több időt kapjanak rendeletek véleményezésére, mert ilyesmire gazdálkodónak csak este van ideje, a rendeletek pedig nem könnyű olvasmányok, így „mire elolvastam, értelmeztem, és véleményt alkotnék, reggel van, és mennem kell dolgozni”.

Érkezett még egy olyan pikáns-provokatívnak szánt kérdés is, mely szerint az MVH munkájára mikor lesznek határidők és kapcsolódó szankciók. De Bori Tamás MVH elnökhelyettes lehűtötte a kedélyeket alapos válaszában, melyben részletekbe menően világította meg, milyen okai vannak a munkafázisok elhúzódásának. A probléma egyébként, dióhéjban, a jogszabályi környezet és a rendeletek változásai körül keresendő.

Papp Gergely, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa a Közös Agrárpolitika jövőjéről tartott előadásának elején a gazdák piacvédelmi felvetéseire reflektálva megjegyezte, hogy nettó exportőrök vagyunk agrártermékekből, így a bezárkózásunk visszaütne.

A területalapú támogatásokatat sokan támadják, ezért új legitimációra van szükség: a tervek szerint ezt lehet a „public goods” gondolatköre. A „public goods”, vagyis közösségi javak általánosságban olyan jószágot jelentenek, melyek fogyasztása senki más számára sem korlátozza a fogyasztást, vagyis gyakorlatilag kiapadhatatlan, mint a levegő, a honvédelem, vagy a rádióadás. Az agrárium területén ezt a földek művelésének, a gazdálkodás űzésének járulékos haszna jelenti, mint a kultúrtáj, a rendezett, tiszta környezet, a megtermelt élelmiszer hozzáférhetőségének biztosítása - mely egyébként összecseng a Vidékjárónak korábban interjút adó médiaszakember, Szitnyai Jenő gondolataival, falu és város viszonya kapcsán.

Papp szerint a magyar álláspont kialakításánál szem előtt kell tartani, hogy a KAP jelenleg 3,5%-ot nyújt hazánknak a büdzséjéből, vagyis jelentős töblettámogatást, hiszen 2%-ban részesedünk az EU teljes népességéből. Itt a legmagasabb a hektárra vetített támogatási összeg. Fontos cél ezt az előnyt megtartani.

A következő, 2014-től kezdődő EU költségvetési ciklusban érvényes majdani KAP kialakításában kulcsfontosságú számunkra, hogy 2011 első félévében hazánk lesz az EU soros elnöke. Ez pont a legintenzívebb, legfontosabb időszaka lesz a költségvetési tárgyalásoknak. Az AKI ezért is dolgozik együtt az FVM-mel a képviselendő álláspont kialakításában.